A szigeten belsejében nincsenek sem utak, sem állandó ösvények. Valójában állatcsapások sincsenek – hiszen hiányoznak a nagytestű növényevők (a legnagyobb méretű erdei állat, egy 45 kg-os madár, a kazuár). A helybeliek sem járják a sziget belső területeit, hiszen alapvetően halászattal foglalkoznak.
A sziget északi oldalán mangrove-erdők és mocsarak találhatók, a déli oldalon ezek szinte hiányoznak. Kizárólag terepi próbálkozásokkal lehet (a mangrove zónán keresztül áthatolva) a vízfolyások völgyében felkapaszkodva, vagy az erdőben ösvényt vágva előrehaladni. A sziget magasabb térszínein még soha nem járt ember…
Az első években Batanta északi partvidékének vízfolyásait fedeztük fel, kizárólag 1 napos terepi kirándulásokkal. 2014-2015-ben helybeli segítőkkel (teherhordókkal) próbálkoztunk 1-2-3 napos felfedező utakkal. Azonban a helyi segítők oly annyira „tartottak” az erdei táborozásoktól, hogy azóta már csak magunkban járjuk Batantát. A sziget déli oldalának felfedezésében azonban rendszeres segítséget nyújt 2 barátunk (Kristian és Ronnius Sauyai) Wailebet-ből.
A kutató útjainkra a PapuaParadise EcoResort biztosít infrastruktúrális hátteret. Egyrészt a Resortban regenerálódunk két terepi program között, másrészt innen kapunk élelmiszert, különféle eszközöket és motorcsónakot (személyzettel), mely a terepi program helyszínére, és onnan visszaszállít. A hajó alkalmanként a tengerparton megvár minket, vagy több nap múlva értünk visszatérve szállít vissza a Resortba.
A terepi kirándulásokra csak a legszükségesebbeket visszük. Az erdőben egy ponyva alatt, matracon, lepedőbe burkolva alszunk. A gyűjtőfelszerelés (akkumulátorok, elektromos halászgép, izzók, kábelek, gyűjtőfiolák, fogóhálók) teszi ki a csomag nagyészét. Az élelmiszert minimalizáljuk, vizet a patakokból szerzünk.
A sziget északi oldalán mangrove-erdők és mocsarak találhatók, a déli oldalon ezek szinte hiányoznak. Kizárólag terepi próbálkozásokkal lehet (a mangrove zónán keresztül áthatolva) a vízfolyások völgyében felkapaszkodva, vagy az erdőben ösvényt vágva előrehaladni. A sziget magasabb térszínein még soha nem járt ember…
Az első években Batanta északi partvidékének vízfolyásait fedeztük fel, kizárólag 1 napos terepi kirándulásokkal. 2014-2015-ben helybeli segítőkkel (teherhordókkal) próbálkoztunk 1-2-3 napos felfedező utakkal. Azonban a helyi segítők oly annyira „tartottak” az erdei táborozásoktól, hogy azóta már csak magunkban járjuk Batantát. A sziget déli oldalának felfedezésében azonban rendszeres segítséget nyújt 2 barátunk (Kristian és Ronnius Sauyai) Wailebet-ből.
A kutató útjainkra a PapuaParadise EcoResort biztosít infrastruktúrális hátteret. Egyrészt a Resortban regenerálódunk két terepi program között, másrészt innen kapunk élelmiszert, különféle eszközöket és motorcsónakot (személyzettel), mely a terepi program helyszínére, és onnan visszaszállít. A hajó alkalmanként a tengerparton megvár minket, vagy több nap múlva értünk visszatérve szállít vissza a Resortba.
A terepi kirándulásokra csak a legszükségesebbeket visszük. Az erdőben egy ponyva alatt, matracon, lepedőbe burkolva alszunk. A gyűjtőfelszerelés (akkumulátorok, elektromos halászgép, izzók, kábelek, gyűjtőfiolák, fogóhálók) teszi ki a csomag nagyészét. Az élelmiszert minimalizáljuk, vizet a patakokból szerzünk.