Miért
Mi a célunk a honlappal és a társadalmasítással?
Az elmúlt 10 esztendő alatt közel 200 tudományra új fajt találtak és írtak le a magyar zoológusok Batanta szigetéről. Ilyen mértékű zoológiai feltárást évtizedek óta nem végeztek magyar szakemberek, ráadásul önerőből. Hiszen semmilyen állami vagy közösségi támogatásban eddig nem volt részük. Csupán néhány önkéntes támogató segítette a munkát.
Ezzel a honlappal és a munka bemutatásával, a Batanta project társadalmasításával kívánjuk elérni azt, hogy kisebb-nagyobb felajánlásokkal, támogatásokkal segítsék a cél elérését. Azaz Batanta élővilágának feltárását, megismerését, leírását és végül, de nem utolsó sorban megőrzését.
Ezzel a honlappal és a munka bemutatásával, a Batanta project társadalmasításával kívánjuk elérni azt, hogy kisebb-nagyobb felajánlásokkal, támogatásokkal segítsék a cél elérését. Azaz Batanta élővilágának feltárását, megismerését, leírását és végül, de nem utolsó sorban megőrzését.
Miért pont Batantán?
A természet, az élővilág már csupán néhány néhány helyen őrzi eredeti természetességét, változatosságát. Új-Guinea közel 9 magyarországnyi szigetének, kísérő szigeteinek nagy része (többek között Batanta is) még ilyen.
Batanta élővilága a sziget méretéből következően megismerhető, feltárható – legalábbis egy-két emberöltő alatt. Mindemellett természet- és gazdaságföldrajzi adottságai miatt (meredek hegyoldalak, mély folyóvölgyek, áthatolhatatlan növényzet, kis lakosság, tengerparti életmód, ásványkincsek hiánya) vélhetően évtizedekig is megmarad(hat) jelenlegi, természetközeli állapotában.
Batanta élővilága a sziget méretéből következően megismerhető, feltárható – legalábbis egy-két emberöltő alatt. Mindemellett természet- és gazdaságföldrajzi adottságai miatt (meredek hegyoldalak, mély folyóvölgyek, áthatolhatatlan növényzet, kis lakosság, tengerparti életmód, ásványkincsek hiánya) vélhetően évtizedekig is megmarad(hat) jelenlegi, természetközeli állapotában.
Miért csináljuk?
Földünkön napjainkban zajlik a hatodik fajkihalási hullám. Állat (és növényfajok) ezrei, tízezrei tűnnek el, halnak ki. Jelentős részük úgy, hogy meg sem ismertük őket. A zoológusok, a természetvédők gyakorlatilag versenyt futnak az idővel (a kihalás ütemével) amikor megpróbálják az eddig nem ismert fajokat megtalálni, leírni, jellemezni. Ebben a munkában próbálunk mi is egy apró „szeletet” elvégezni, Batanta eddig háborítatlan szigetének élővilágát feltárni, megismerni, leírni. Célunk az, hogy a sziget természetes élővilágát megismerve óvjuk meg annak érintetlenségét.
Egy érintetlen terület (ilyen Batanta szigete) természeti értékeinek megőrzése csak az értékek feltárása, megismerése révén lehetséges. Ennek első lépcsője mindig a terület kulcsfajainak, legfontosabb közösségeinek megismerése. Batanta szigetén ezek a fajok az erdőhöz és a vizekhez kötődnek, és többségük a tudomány számára ismeretlen. Természetesen az is fontos, hogy az állatvilág általunk keresett csoportjainak legyenek megfelelő ismeretekkel bíró szakemberei, specialistái. Ezért választottuk vizsgálataink céljául a bogarakat, a szárazföldi csigákat, a tegzeseket, a szitakötőket és az édesvízi halakat.